Hogyan válasszunk használt gamer laptopot 2024-ben?

Gamer laptopot választani nem egyszerű, ez az a műfaj ugyanis, ahol a specifikáción kívül még számos egyéb, első blikkre talán kevésbé fontosnak tűnő, ám valójában nagyon is kritikus szempontot, pontosabban fogalmazva inkább a nagy egészet is figyelembe kell vennie a usereknek. Ilyen például a billentyűzet, a hűtés és a kijelző kérdése, de ebben a műfajban például a komplett audiovizuális élmény, így tehát a hangzás is sokat nyom a latba. A felsoroltak közül természetesen a hűtés a legsarkalatosabb pont, a teljesítmény hosszútávon ugyanis éppen azon áll vagy bukik, hogy a CPU órajelének emelkedésével arányosan, a hűtés hatékonysága is növekszik e. Persze a jó hűtésnek nem csupán az aktuális teljesítményre nézve van jótékony hatása, hanem ugyebár hosszútávon is kifizetődő, hiszen az egyes komponensek nem melegszenek át, így az élettartamuk is jócskán hosszabb. A hűtés fontossága ráadásul még két azonos hardver között is kibukik, más hűtés esetén ugyanis hiába kéne papíron teljesen azonos teljesítményt produkálni, a rosszabb hűtővel felszerelt konfiguráció mindig jobban throtlingol majd, így pedig gyengébb lesz a teljesítménye. A hűtésről kicsit lejjebb, az azzal foglalkozó bekezdésben még bővebben is olvashatsz.

A játékipar továbbra is virágkorát éli, a virtuális játszótéri tartalmakat ugyanis nemtől és kortól függetlenül is milliók fogyasztják szerte a világon. A játékok persze a mögöttük lévő technológiával kéz-a-kézben járva, egymáshoz igazodva fejlődnek, ennek okán pedig manapság már nem csupán a monstrum asztali PC-k, hanem a gamer laptopok is képesek az új generációs játékok étvágyát csillapítani. Természetesen ennek a teljesítménynek ára is van, ez pedig a szó legszorosabb értelmében is igaz, hiszen a gamer laptopok az egyik, ha nem a legdrágább darabok a notebook piacon. És bár való igaz, hogy a gamer PC-k uralmát a laptopok talán sohasem fogják tudni teljesen megdönteni, tény, hogy praktikai okokból (például a mobilitás és a könnyen hordozhatóság okán) sikerrel tették fel magukat a térképre.

Milyen gamer laptopot válasszak?

Az alábbiakban végigvesszük azt az hét kulcsfontosságú szegmenst, melyek az ideális gamer laptop kiválasztásához esszenciálisak és melyek esetén erősen javasolt a lehető legjobb kiválasztására törekedni annak érdekében, hogy a gamer notebook hosszú távon is képes legyen bennünket kiszolgálni. Még mielőtt azonban jobban fejest ugranánk, fontos leszögezni, hogy alapvetően háromféle felhasználási kategóriát, a belépő-szintűt (gyengébb vas, közepes beállítások), a mainstreamet (arany középút, erősebb, de még nem a legerősebb hardver  magas, de még nem a legmagasabb beállítások) és a hardcore-t (legmagasabb beállítások a lehető legmagasabb fps-számmal, VR-kompatibilitás) különböztethetünk meg. Az ideális konfiguráció tehát az igényeinktől válik függővé, így célszerű jó előre tisztázni magunkban, hogy pontosan melyik kategóriába is tartozunk.

GPU: Ultra beállítás, stabilan magas fps-szám

Csakúgy, mint a gamer PC-k esetén a VGA, úgy a laptopoknál is a grafikus vezérlő, vagyis a GPU (graphics processing unit) szerepe a legfontosabb: a GPU ugyanis azzal szabadít fel erőforrásokat a processzortól, hogy az összetett grafikai elemek elvégzését magára vállalja. Gamer laptopról pedig csakis akkor beszélhetünk, ha az adott modell dedikált kártyás, vagyis GPU-val vértezett, integrált GPU esetén nem, az integrált kártyákban ugyanis egyszerűen nincs elegendő erőforrás a bonyolult grafikai számítások elvégzéséhez. Az integrált vezérlők ugyanis a processzorba kerülnek beépítésre, - ilyen például a Radeon RX Vega 7 az AMD-s megoldások, az UHD 620 az újabb, az Nvidia GeForce MX330-cal egy szinten lévő Iris Xe G7 pedig a legújabb Inteles modellek esetén.Jó kiindulási pont, hogy az Nvidia vagy az AMD gyártók fémjelezte GeForce GTX és a Radeon RX jelzéseket keressük a specifikációkban. Az Nvidia megoldásainál a kezdő szám jelzi a generációt, az azt követő számok pedig a kártya erősségét. (Például az 1060 és a 1070 bár azonos generáció, ám utóbbi a gyártó eggyel újabb és erősebb megoldása, így pedig a video memóriája nagyobb, a GPU-ja és a shader-e is több, mint a 1060-nak.) A jelenlegi legerősebb mobil Nvidia megoldás a GeForce RTX 4090. Fontos adalék még, hogy a Max-Q megjelölés az energiatakarékos, a Ti a felette és alatta félúton lévő  megoldásokat, a Super pedig a frissített, erősebb verziót jelöli. Az AMD frontján is hasonlóan jelzés értékűek a megnevezések, ott az RX jelzi a legmagasabb kategóriát, a szám nagysága az erejét, az M pedig, hogy mobil, vagyis, hogy laptop GPU-ról beszélünk. Az legcombosabb GPU megoldása pedig momentán az AMD Radeon RX 7800M XT. (Pontosabban a 7800M XT lesz majd, mihelyt a harmadik negyedévben megjelenik.) És minél erősebb a GPU, annál magasabb képkockaszám (fps) és annál magasabb grafikai beállítás sajtolható ki az adott konfigurációból. A VGA-k erősségének behatárolásánál nem csupán a VRAM mennyisége a fontos, hanem egyrészt a CPU-k mag számához hasonló, pixel/vertex shaderek száma is súlyponti, másrészt pedig a VRAM órajele és a VRAM memória sávszélessége is. Mivel tehát ez egy sok összetevős, több tényezőn alapuló kérdés, így a legegyszerűbb és legcélravezetőbb megoldás mindig az, ha célzott benchmarkokat nézünk az adott kártyáról. Ehhez pedig mi az alábbi notebookcheck gyűjtőoldalt ajánljuk.

CPU: Erős teljesítmény, magas benchmark

A grafikus teljesítményért felelős GPU mellett, a bonyolult utasításokat és számításokat végző CPU (Central Processing Unit), vagyis a processzor jelentősége sem elhanyagolható. A processzorok esetén is a piacot uraló két óriás gyártó, vagyis az Intel és az AMD megoldásaira hagyatkozhatunk, melyek közül erőssége okán előbbi örvend nagy népszerűségnek. Az gyártó legfrissebb szabványa szerint, a processzorainak momentán négy aktív főcsoportja van; a Core i3, a Core i5, a Core i7 és a Core i9. (Bár egyes Celeron és a Pentium megoldások mindmáig vannak, ahogyan a Xeon-ok is jó szolgálatot tesznek, ezek azonban már egyre kevésbé vagy egyáltalán nem jellemzőek az újgenerációs laptopokban.) Az U-s Intel processzorok az energiatakarékos megoldásokat jelölik, ezek pedig elsősorban a szerényebb teljesítményű, belépő szintű VGA-khoz, például az MX szériás kártyákhoz jók.

A CPU-k esetén is igaz az az örökbecsű igazság, hogy a több a jobb, vagyis törekedjünk gamingre ne i3, hanem inkább afölötti megoldást választani. Az i3 ugyanis bár persze belépő szintnek vagy alapműveletekre jó, játékra ugyanakkor a nem megfelelő számítási sebessége okán kevésbé alkalmas. Az eggyel magasabb kategóriába eső, H végződésű i5 megoldások azonban okkal népszerűek a gamer-berkekben, ezek rendelkeznek ugyanis a legjobb ár/érték aránnyal a piacon. Teljesítményüket tekintve ezek elsősorban a középkategóriához ajánlottak, az ebbe a kategóriába eső VGA-kat ugyanis még zokszó nélkül kihajtják. (Ilyen például az Nvidia GTX 50-es és legfeljebb a 60-as széria, - bár utóbbihoz azért már inkább az i7-es vagy a Ryzen 7-es CPU-k dukálnak.) Mindez pedig a konkurens AMD megoldásokra is igaz, a Radeon RX 5500M az 1060-assal egy súlycsoport, így pedig ahhoz már egy i7-es processzor a javasolt. 

Az i7 pedig bár teljesítményében valóban a legerősebb, nyilván az árszabása is olyan, így ár/érték arányban kevésbé népszerűek a kistestvérhez képest. Természetesen a generációt és erősséget jelölő számsor itt is jelen van, így a kötőjelet követő szám a generációt, az azutáni számsor pedig az erősséget hivatott jelezni. Az AMD-nél szintén ugyanez a szisztéma, ott a Ryzen 3, 5, 7 és 9 tölt be pontosan ugyanilyen szerepet. Fontos adalék még mindkét gyártó esetén a számsor utáni betű is, ami laptopok esetén általában egy U-t vagy egy H-t jelent. Előbbi az “ultra-low power” kifejezésből ered, vagyis ezek a CPU-k kedvező fogyasztásúak, ebből fakadóan ugyanakkor a teljesítményük is korlátozottabb. Utóbbi a “high performance-t”, azaz a nagy teljesítményt hivatott jelölni, mely a magasabb fogyasztással arányosan, erősebb teljesítmény abszolválására lesz képes. Éppen ezért pedig egy i5-10200H minden esetben erősebb lesz még egy i7-10510U-nál is, hiszen végső soron több energiából tud gazdálkodni, ami pedig magasabb órajelhez, nagyobb teljesítményhez vezet.

RAM: Magas órajel, nagyobb kapacitás, gyorsabb élmény

A játék -és felhasználói élmény növeléséből maga a memória is óriási szerepet vállal, a játékok stabil futtatásához és a minél gyorsabb élményhez ugyanis a RAM-ok mennyisége és órajele szintén hozzáteszi a magáét. Minél gyorsabb, több és erősebb tehát a memória, annál gyorsabb és stabilabb az adott folyamat, jelen esetben a játékélmény. Bár nem is olyan régen még a 8GB memória volt az ajánlott, manapság azonban ez a mennyiség komolyabb játéknál aligha elég bármire is, így pedig a létminimum ma már a 16GB, bár még inkább a 32GB. Szerencsére mivel általában a gamer laptopok többségénél (kivételt jelentenek ez alól a vékonyított megoldások, ahol ez már kevésbé jellemző) a memória bővítés már egy könnyedén, akár utólagosan is megoldható művelet, így még akkor sincs baj, ha előzetesen mondjuk kevesebb memóriát választottunk a szükségesnél.

LCD: Nagy felbontás, magas frissítési frekvencia, monumentális élmény

A kijelző kérdése fölött hajlamosak vagyunk átsiklani, legyinteni rá, hogy végül is mindegy, pedig vitán felül a játékélmény egyik legfontosabb összetevője, - mégis méltatlanul alulértékelt. Egy lcd esetén ráadásul nem elég csupán azt figyelembe venni, hogy mondjuk nagy legyen (legalább 15.6”, de lehet akár 17” is), hanem ajánlott még számos egyéb kritériumot is körültekintően körüljárni. Az első és legfontosabb maga a felbontás, egy FHD-nál (1920x1080) ugyanis semmiképpen sem ajánlatos alább adni - bár tény, hogy ez alatt már aligha találni gamer gépet manapság, - de igény szerint nyilván egy QHD-tól vagy 4K-tól még többet kaphatunk.Tény azonban, hogy egy alsó- vagy középkategóriás VGA-hoz nem érdemes 4K-ban gondolkodni, az ugyanis nem fogja tudni megfelelően kihajtani azt a felbontást. Amennyiben a minél magasabb felbontás a cél, úgy a 70-es és 80-as szériánál nem érdemes alább adni, ugyanakkor amennyiben az adott gép elsősorban nem grafikai munkára, hanem csupán játékra van használva, úgy nem feltétlenül éri meg feljebb menni a felbontásban, a nagyobb felbontás ugyanis kisebb fps-számmal jár. Bár lehet nem teljesen egyértelmű, de a frissítési ráta, vagyis az adott kijelző Mhz-ben meghatározott képfrissítése szintén nem elhanyagolható. Persze alapvetően akár egy 60Hz-es lcd is elég lehet, de egy középkategóriás VGA (az alsóbb szegmensbe eső megoldások nem fogják kihajtani) esetén azért ajánlott legalább egy 144Hz-es megoldásra törekedni. Nyilván minél magasabb a képfrissítési ráta, annál egyenletesebb a játékélmény, ami például egy stabil 60 FPS vagy magasabb beállítással csak még tovább fokozható. Itt érdemes még egy mondatban az Nvidia saját megoldását, vagyis a G-Sync feature-t is megemlíteni, ami tulajdonképpen annyit jelent, hogy nem a videokártyát igazítja monitor képességeihez, hanem a kettőt mintegy szinkronban tartva teszi lehetővé, hogy a megjelenítés egyenletes maradjon. A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy mivel a VGA nem egyenletesen, hanem hol gyorsabban, hol pedig lassabban számolja a képkockákat, így a G-Sync ezt az egyenlőtlenséget hivatott ellensúlyozni azzal, hogy az lcd a VGA-hoz igazítva jeleníti meg a képet. G-Sync hiányában pedig egy 60Hz-es kijelző minden egyes másodperceben, egyenletesen 60 képkockát dob, így pedig lesz amit egyszer jelenít meg, lesz viszont olyan, amit például akár többször is..

Billentyűzet: Funkció, dizájn és kényelem találkozása

Habár végső esetben egy külső gamer billentyűzet mindig megoldás lehet, nyilván célszerű inkább már rögtön egy olyan modellt választani, melynek saját billentyűzete már eleve rendelkezik minden létező kényelmi funkcióval. Ilyen például, ha a billentyűk leütési távolsága (key travel) az optimális tartományban mozog, melyet 1.5 mm és 2 mm között szokás behatárolni. Nem feltétlenül szükségszerű, “de a jó, ha van” kategóriába tartozik, ha a klaviatúra makro, vagyis programozható (pl. egy tetszőleges, több billentyűből álló billentyűkombinációt egyetlen gombhoz rendelünk - ez nyilván a kombó-igényes játékokban különösen hasznos funkció lehet) billentyűkkel is rendelkezik. Végezetül pedig nem mehetünk el a billentyűzet világítás, egy gamer laptop esetén pedig ugye konkrétan az RGB-világítás mellett, hiszen mind jól tudjuk már, hogy ami nem csillog-villog és nem foszvoreszkál a szivárvány összes színében egyszerre, az nem is igazi gamer! Persze mivel RGB-világítás általában csak felsőbb árszabási szegmensbe eső gamer laptopokban van, így szűkebb pénztárcával kénytelenek leszünk beérni a csak piros háttérvilágítású klaviatúrával rendelkező modellekkel.

SSD: Mindent a sebességért!

Hatékonyságában a memóriával kéz-a-kézben járó SSD (Solid State Drive) szintén kulcsfontosságú, mert bár tény, hogy néhány évvel ezelőtt a HDD-k, vagyis a régivonalas merevlemezek még bőven elegendők voltak, manapság az SSD-k mellett azonban már labdába se rúghatnak. Már ami a rendszer meghajtói státuszt illeti, második meghajtónak, elegendő RAM-mal megspékelve adattárolásra, esetleg filmnézésre, képnézegetésre még továbbra is hibátlan. Az SSD-k elsődleges előnye tehát a winchesterekkel szemben, hogy nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, ezt pedig a sokkal gyorsabb betöltési sebességgel hálálják meg. Az SSD-kre is igaz az, ami a memóriát illeti, hogy amennyiben később nagyobb tárhelyet, esetleg még gyorsabb típust szeretnénk, úgy a vastagabb gamer gép esetén ennek cseréjét utólag is könnyedén megtehetjük. (Az SSD előnyeiről az SSD vs. HDD - Az SSD előnyei című cikkünkben olvashatsz bővebben.)

Hűtés: Hőelvezetéssel a zökkenőmentes játékélményért!

Az egyre újabb, masszívan erőforrás igényes és nagy étvágyú játékok rendesen megdolgoztatják a gépet, a terhelés miatt pedig rengeteg hő keletkezik, így a nem megfelelő hőelvezetés számos különböző tünet produkálását eredményezheti. Ezek pedig nem csupán hosszú, de már rövidtávon is komoly károkat okozhatnak a laptopban. Ilyen például a túlmelegedés, a lassulás, laggolás vagy a működés közbeni különböző kerregő, berregő hangok megmagyarázhatatlan jelenléte. Ennek okán célszerű rendszeresen újrapasztázni a gépet, de azt mintegy kiegészítvén esetleg még egy hűtőpad is megoldás lehet. (Egy komolyabb gamer gépnél ugyanakkor érdemes lehet elgondolkodni a liquid metal használatán is, ami a jelenlegi legkomolyabb és persze legborsosabb hővezető paszta a piacon.) A megfelelő hőelvezetés fontosságáról a Miért érdemes pasztázni?  - Mindent a laptop tisztításról és a CPU pasztázásról című cikkünkben olvashatsz bővebben. 

Drágább vs olcsóbb: Milyen gamer megoldást érdemes választani?

Általában véve igaz, hogy hiába az azonos hardver, az olcsóbb megoldások összességében mindig kicsit gyengébben fognak teljesíteni a drágábbakkal szemben. Ennek oka elsősorban a hűtésben keresendő, hiszen az olcsóbb modellek esetén ez mindig eleve kicsit gyengébb, így pedig még teljesen azonos hardverek esetén sem is sajtolható ki belőlük pontosan ugyanaz a teljesítmény, mint drágább társaiknál. De ugyanez igaz az olyan funkciókat illetően is, mint a hangzás, a billentyűzet, az anyaghasználat és az ebből egyenes arányosan következő gépház minőség és strapabíróság, vagy akár az lcd kérdése is.Igaz ez egyébként házon belül is, hiszen egy Legion egy Ideapad-del, egy Predator egy Aspire-ral, egy Dell Gaming egy Alienware-rel, egy Pavilion egy Omen-nel vagy egy TUF egy ROG-gal szemben valamiben mindig hiányt fog szenvedni valamiben. A bekezdés címében feltett kérdésre tehát a válasz az, hogy bár nyilván az egyéni preferenciák a döntőek, hosszútávon többnyire a drágább megoldás a kifizetődőbb. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egy olcsóbb megoldás ergya minőségű lenne, de tény, hogy joggal nem várható el kevesebb pénzért cserébe ugyanaz a teljesítmény.

Összegzés

Gamer laptopot tehát kellő alapossággal és körültekintéssel célszerű választani, hiszen egyrészt közel sem egy párszáz forintos tételről van szó, másrészt pedig mivel a PC-kel ellentétben a laptopok perifériái csak korlátozottan cserélhetők vagy variálhatók, így a hosszú távú szavatosság érdekében mindenképpen időtálló modellt ajánlott választani. Amennyiben pedig használt modellben gondolkodnál, úgy folyamatosan frissülő kínálatunk használt gamer laptopjainak is érdemes lehet adni egy esélyt. Ha pedig a használt laptopokról olvasnál bővebben, úgy a Hogyan válasszunk és vásároljunk használt laptopot? és az Új vagy használt laptopot érdemes-e venni? cikkünket ajánljuk figyelmedbe.

GYIK

K: A használt gamer laptop megéri?

V: Bár a gamer laptopok kevésbé értékállók, mint például az üzleti vagy a workstation darabok, így is bőven megéri használt gamer laptopban gondolkodni, hiszen mivel ezek újkori ára szintén magas árfekvésű, hardveresen pedig szintén a felső kategóriába tartoznak, így rosszul semmiképpen sem járhatunk velük.

K: Megfizethető gamer laptopot hol találok?

V: A gamer laptopok újkori ára magas, így amennyiben nem szeretnénk túl mélyre nyúlni a pénztárcánkba, úgy célszerű inkább a használt piacon körülnézni.

K: Létezik olcsó gamer laptop?

V: Bár tény, hogy az olcsó és a drága relatív fogalmak, újkori formában, klasszikus értelemben véve olcsó gamer laptop nem igazán létezik. Érdemes lehet a használt piacon körülnézni, esetleg megvárni egy leárazást, ha spórolni szeretnénk.

K: Melyik a legjobb gamer laptop?

V: Mivel a legjobb soha nem egy állandó, hanem egy éppen aktuális jelző, így azt, hogy melyik a legjobb gamer laptop, nem lehet megmondani. A technológia napról napra fejlődik, így mindig vannak aktuálisan legjobbak, amik néhány éven belül már inkább a középkategóriába fognak tartozni.