Mennyire környezetbarát a használt laptop?

Miért érdekünk a környezettudatos hozzáállás?

Kérdés tehát van bőven a témában, pláne, hogy már egy is kapásból két másikat szül és mivel a technika, mint olyan, nem az a tétlenkedő fajta, így ez bizony egyre csak hatványozódik. Sokan gondolhatják úgy, hogy az ő szempontjukból a zöld tudatosság tulajdonképpen elhanyagolható, hiszen egyetlen ökolábnyom, nem is ökolábnyom. Ez persze óriási tévedés, elég csupán egy teleszemetelt utcára gondolni, hiszen jó eséllyel az a mennyiségű szemét nem egyszerre, hanem apránként, egyesével került eldobásra. Az egy szemétből több lett, a többől pedig sok. Az e-hulladékok, vagyis az elektromos és az elektronikai hulladékok termelése pedig hasonlóképpen működik, így minden egyes leselejtezett laptoppal, telefonnal, vagy bármilyen egyéb, kidobásra kárhoztatott e-hulladékkal egyre közelebb kerülünk egy potenciális klíma katasztrófához. Ezért is fontos odafigyelni, hogy környezetünk megóvása érdekében mit tegyünk vagy pont, hogy ne tegyünk, mert bár a különböző földünket ért, érő és érni fogó negatív környezeti ráhatások, valamint az ezeket megelőző okok sokszor kicsit megfoghatatlannak tűnhetnek, valójában nem azok, csupán hajlamosak vagyunk megfeledkezni, vagy tudomást sem venni róluk. Egy kis tudatosság azonban még senkinek sem ártott meg, ahogyan azt sem várja el tőlünk senki sem, hogy a környezettudatosság és az ökológiai lábnyomunk redukálásának érdekében, a saját életvitelünket és életminőségünket minősítsük vissza évmilliókkal. Nem kell szélsőségekben vagy végletekben gondolkodni, nem kell rögtön hat láb mélyre ásni a telefont, a laptopot vagy az okostévét, elég, ha a saját magunk által megtermelt hulladék mennyiségére vagy az általunk felhasznált energiára odafigyelünk.

Mit tehetünk a környezetünk érdekében fogyasztóként?

A másodkézből származó elektronikai és elektromos piac létjogosultsága pedig éppen e tekintetben súlyponti, hiszen a környezettudatos hozzáállással fordítottan arányosan csökken az e-hulladék mennyisége. Globálisan ugyanis mintegy 50 millió tonnányi e-hulladékot termelünk évente, ez pedig körülbelül 6 kilót jelent fejenként. Fejenként. Ez tehát nem jelent mást, minthogy ~7 és fél milliárdszor 6 kilónyi e-hulladékkal mérgezzük a Földet minden egyes évben. A probléma pedig annak köszönhetően, hogy ennek az 50 millió tonnának mindössze csak a 20%-át hasznosítják újra, -a maradék 80% pedig egy illegális lerakatban végzi a fejlődő világ valamelyik eldugott szegletében,- csak tovább súlyosbodik. Persze mivel nem mehet minden egyes eszköz a világon nap-, víz-, szél-, geotermikus- vagy bármilyen egyéb másik alternatív energiaforrással, így pillanatnyilag még rá vagyunk szorulva az olyan hagyományos, nem megújuló energiákra, mint amilyen a földgáz, a kőolaj, az urán vagy a szén. Hosszútávon a cél persze ideális esetben nyilván az lenne, hogy az alternatív energiaforrások nem csupán a szerves részei legyenek a mindennapjainknak, hanem teljes egészében azokra is támaszkodjunk. Ez azonban még a kanyarban sincs, így a saját érdekünkben kénytelenek vagyunk az olyan egyéb, kevésbé káros, de legalább annyira tudatos lehetőségekre támaszkodni, mint amilyenek a különböző energiatakarékos megoldások, vagy például a használt (és refurbished) elektronikai és elektromos eszközök piaca.

A használt laptop mennyire zöld és miért?

A különböző céges gép állományokat még bőven idő előtt leselejtező, majd ezeket tovább értékesítő nagyvállalatok, illetve az ezeket később felvásárló kiskereskedések egyaránt kiveszik a részüket a zöld tudatosságból még úgyis, hogy ez sok esetben mégcsak nem is szándékos. Ennek oka, hogy például az üzleti laptopok ugyanis eleve hosszútávra, megfeszített munkatempóra és teherbírásra készülnek, így ha azt vesszük alapul, hogy például egy nagy adag Lenovo Thinkpad T490-et két év után, várható élettartamuk nagyjából negyedénél egy multi leselejtez és tovább értékesít, majd pedig egy másodkézből való laptop kereskedés polcán landol, akkor az az egynéhány T490 csak hosszú évekkel később lesz majd egy szeméttelep vagy egy hulladékfeldolgozó halálsorára kárhoztatva, mintha a nagy cég kapásból oda küldte volna. A több használt notebook kevesebb újat, a kevesebb új, kevesebb nyersanyag felhasználást, így pedig kevesebb károsanyag kibocsátást is jelent. Maga a folyamat pedig, ha vissza ugyan már nem is fordítja teljesen, késleltetni mindenképpen késlelteti a kanyarban lévő különböző klíma katasztrófákat.

Fontos tudni továbbá azt is, hogy az elektronikus készülékek nem csupán műanyagot, hanem sok egyéb, valóban értékes nyersanyagot és nemesfémet is tartalmaznak, amik a piac vagy újrahasznosítás nélkül az enyészeté lesznek. Az e-hulladékok a műanyagon, a nemesfémeken (pl. a világ aranykészletének ~7%-a e-hulladékban végezte) és egyéb értékes nyersanyagokon kívül, számos káros anyagot is, -így például higanyt, lítiumot vagy ólmot is tartalmaznak, amely hulladék formában egyaránt szennyezi a talajt, a vízkészletet és az élővilágot is.

A válasz tehát adott a bevezetőben feltett kérdések mindegyikére; így pedig arra is, hogy igen, létezik környezetbarát laptop, hiszen az újabb üzleti notebook-ok már eleve kevesebb káros anyag használatával kerülnek előállításra, a használt és a refurbished megoldások pedig ezek mennyiségét szintén minimalizálják. Ezzel pedig a második és harmadik kérdést szintén megválaszoltuk, miszerint a használt elektromos és elektronikai termékek egyrészt nagyságrendileg csökkentik tulajdonosuk öko lábnyomát, másrészt pedig éppen a másodkezű megoldásokon keresztül egyeztethető össze a leghatékonyabban a digitalizáció, a zöld tudatossággal.

Te mit tehetsz a környezetért?

Ne újat vegyél, hanem válassz inkább használt vagy refurbished prémium kategóriás laptopot. A prémium megoldások értelemszerűen borsosabbak a pénztárcának, cserébe viszont hosszabb az élettartamuk, így a piacon is sokáig forgathatók. Ráadásul mivel az újabb üzleti notebook-ok már eleve kevesebb káros anyag használatával kerülnek előállításra, így a használt (és a refurbished) megoldások ezek mennyiségét még inkább minimalizálják.

Ne cseréld le rögtön, inkább javítsd, bővítsd vagy add be egy szervizbe. Mivel egy jól karbantartott felső kategóriás laptop sokszorosan tovább bírja a strapát, mint az olcsóbb társai, ezen laptopok supportja pedig évek múltán is jó, így nemcsak, hogy teljesen felesleges, de egyenesen pazarlás két-három évente cserélgetni őket.

Ne dobd ki, hanem tartsd forgásban a laptopod! Nem kell rögtön a másvilágra száműzni a csereérett notebookot, inkább add el. Ez Neked is jó, hiszen egy általad potenciálisan már szemétnek ítélt dologból pénzt csinálhatsz, az eddig említettek okán a Földnek is jó, sőt még a későbbi tulajdonosának is, hiszen ő meg lehet pont azt kereste, amit Te leselejteztél.

Amennyiben az alábbi írás akár csak egy kicsit is elgondolkodtatott azt illetően, hogy fontolóra vedd egy laptop beszerzését, úgy az “Új vagy használt laptopot érdemes-e venni?” és a “Hogyan válasszunk használt laptopot?” című írásokban találhatsz némi útravalót arra vonatkozóan, hogy a piac rengetegében mire is érdemes figyelni, mit érdemes keresni és mit ajánlott kerülni.