Workstation kisokos: Milyen laptopot vegyünk tervezéshez, modellezéshez és lakberendezéshez?

Milyen konfigurációjú laptopot vegyek bútortervezéshez?

Mivel a lakberendezés - belsőépítészet - bútortervezés szentháromságának maradéktalan elsajátításához és élvezetéhez közel sem elegendőek a hagyományos üzleti, illetve konzumer megoldások, így a belépő szint erre a területre egy minimum közepesen erős videokártyával rendelkező üzleti notebook, - bár mivel tulajdonképpen ez tényleg csak a szükséges létminimum, így tényleg érdemes kicsit merészebbet álmodni.

Hosszútávú megoldásban gondolkodva ugyanis erősen ajánlott már kapásból egy kompromisszummentes workstation-re letenni a voksunkat, ami nem igényel megalkuvást és nem ígér tessék-lássék félmegoldásokat. Az ilyen területekre specializálódott szoftverek alá ugyanis kell a vas bőven, nagy étvágyú, masszív gépigényű szoftverek ezek, így hacsak nem akarunk már rögtön hátrányból nekifutni a műveletnek, úgy tényleg érdemes a tárcánkba kicsit mélyebben belenyúlni. Aktuálisan elérhető workstation laptopjainkat az alábbi linken találod.

Ajánlott specifikációk tervező, modellező és 3D feladatokhoz: 

Videokártya (GPU / VGA): Tervező, modellező és 3D feladatokhoz egy dedikált videokártya nem csupán a létminimum, hanem egyenesen elengedhetetlen tényező. Fotnos azonban tudni, hogy bár a hardverigényes feladatokra optimalizált workstation VGA-k is ugyanúgy a már jól ismert gyártók, vagyis az AMD (RX) és az Nvidia (MX) műhelyében látnak napvilágot, ezek nem összekeverendők a piacon jól bejáratott gamer-kártyákkal. Az alapvető különbség a két területre szánt kártya típus között nem más, mint a pontosság, hiszen a nagyétkű next-gen játékok fluid és stabilan magas képkockafrissítési rátával való futtatásához nyers erő kell, a precizitást igénylő tervezési és modellezési feladatokhoz ugyanakkor tűpontos számításokra van szükség. Sem az Auto-CAD-nek, sem pedig a Revit-nek nincs égbekiáltóan nagy étvágya, így azokhoz akár a belépő szintű workstation VGA-k is elegendőek lehetnek. Ilyen például az Nvdia háza tájáról a 940MX, az MX150, az MX250, az MX350 és az 1050GTX, AMD frontról pedig az RX 555X, az RX540, az RX550 és az RX560.

Processzor (CPU): Mivel a processzor a workstation konfigurációk több különböző alterületét, így például a renderelést, a dizájnolás és a tervezést is érinti, így szerepe kulcsfontosságú. Az optimális processzor kiválasztása így tehát minden esetben a célterülettől, pontosabban az adott terület által használt szoftver étvágyától függ. Mivel a CAD-szoftverek többsége (kivétel ez alól a Revit egy-egy újabb verziója) a munka során csupán egyetlen szálat használ, így a szálak száma például a 3DS Max, az AutoCAD, illetve a korábbi Revit verziók esetén kevésbé releváns tényező, a maximális órajel ugyanakkor már annál inkább. Dizájnolásra már az Intel 8. generációs megoldásainak java is jó lehet, ilyen például az i3-8130, az i5-8265, az i5-8250 vagy 10. generációs belépő frontról az i3-10050G1 is akár. A konkurencia, vagyis az AMD oldaláról pedig ilyen például a Ryzen 3 3300U, illetve a Ryzen 5 3500U is. A csavar a történetben ugyanakkor ott kezdődik, hogyha renderelni, pontosabban gyorsan renderelni is szeretnénk a dijánzoláson felül. A hangsúly itt pedig tényleg a sebességen van, ahhoz ugyanis, hogy a renderelés közben ne legyen üresjárat és ne kelljen fél-egy órákat malmoznunk, akkor bizony gyorsabb és erősebb CPU fog kelleni nekünk. Ilyen lehet az i7-8750H, az i7-9750H vagy az i5-9300H, illetve a Ryzen 5 3550H, a Ryzen 7 3750H és a Ryzen 5 4600H is akár.

Memória (RAM): Csakúgy, mint a processzor esetén, a megfelelő mennyiségű és gyorsaságú memória kiválasztását is a CAD feladatok bonyolultsága határozza meg. A Revit és a 3DS Max hirhedten memória zabáló szoftverek, így azokat alsó hangon 16GB alatt elfelejthetjük, hiszen minél több objektum van mozgatva egy adott terven belül, annál több RAM-ra lesz szükségünk ahhoz, hogy a mozgatás ne legyen darabos, akadozó és lassú. 

Merevlemez (SSD / HDD): Mivel a HDD-k tündöklése manapság már erősen leáldozóban van -legalábbis ami az elsődleges, tehát a rendszer meghajtói szerepét illeti mindenképpen- és ugyebár már minden újabb notebookban az SSD vált az alapértelmezetté, így a merevlemez kérdésköre nem feltétlenül igényel beavatkozást, alapvetően szükségtelen rajta variálni. Az egyetlen kritérium az SSD-t illetően, hogy a munka optimális sebességének elérésének érdekében mindenképpen egy NVMe megoldásban célszerű gondolkodni, így SATA SSD esetén javasolt azt cserélni. Több merevlemez hely esetén pedig semmi akadálya akár egy HDD-nek sem, persze nem mint rendszermeghajtó, hanem mint másodlagos, adattárolásra használt megoldás. Nagy fájlok esetén egyrészt ugyanis rendkívül hasznos lehet, másrészt pedig így a rendszermeghajtót is “tisztán” tudjuk tartani, ami ezt a hosszútávon is fenntartható gyorsaságával fogja majd meghálálni nekünk.

Kijelző (LCD): Mivel a tervező és modellező feladatok esetén elsősorban a hardver, nem pedig például a kijelző milyensége a kulcsfontosságú, így ezt a kérdést nem feltétlenül kell túlkomplikálni, bár való igaz, hogy azért itt is van egy belépő szint. A létminimumot jelen esetben pedig elsősorban az LCD mérete jelenti, vagyis CAD programokhoz nem érdemes kis kijelzős megoldásban gondolkodni. Egy hagyományos üzleti laptop az esetek javában szinte kivétel nélkül 14”os, így hiába van benne például videokártya, aprólékos, precíz munkavégzést igénylő munkához sajnos kevés lesz. Törekedjünk tehát inkább egy 15.6”-os FHD (1920x1080) IPS megoldást választani, a touch panel vagy az, hogy a felülete fényes-e vagy matt, már mindegy. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a laptop sűrűn lesz majd hurcolászva, ilyen esetben pedig hiába a 15.6”-os méret a legmegfelelőbb, kényelmi okokból egyszerűen muszáj egy 13.3” vagy 14” megoldást választani, amit aztán használat során egy Display port vagy egy HDMI segítségével ki tudunk rakni egy külső monitorra.

Persze ezen a területen kiemelet szerepet kaphat a színhűség is akár, így az adott LCD sRGB és az Adobe RGB színlefedettsége is fontos lehet. Amennyiben ez szempont, úgy előbbinél a 90%-os, utóbbinál pedig a 60%-os lefedettség a létminimum. A kijelzők színlefedettségének fontosságáról a Miért jó a monitor kalibrálás? - Mindent a kijelző kalibrálásról című cikkben olvashatsz bővebben.

Ajánlott szoftverek bútortervezéshez, lakberendezéshez vagy belsőépítészethez: 

Mivel a bevezetőben nem csupán renderelésre és modellezésre alkalmas hardvert, hanem ugyanígy szoftvert is ígértünk, így, ha megvan a célterület és a hozzá való workstation is, úgy már csak egy azokhoz dukáló programra van szükség és indulhat is a munka. Az első és legfontosabb, hogy az adott szoftver rendszerkövetelményei összhangban legyenek a laptoppal, amivel használni akarjuk majd. Tekintve, hogy a hardver és a szoftver mindig egymást szolgálják, így a szoftverek rendszerkövetelményei ritkán térnek el egymástól szélsőségesen. Így tehát, ha az adott gép az egyik programmal kompatibilis, jó eséllyel egy másikkal is az lesz. A modellezésre, tervezésre és renderelésre valamilyen formában használt szoftverek általában a következők: Revit Architecture, Rhino, 3DS Max, AutoCAD és AutoCAD Architecture. A nem feltétlenül és első sorban erre a célterületre, de szintén sok esetben hasznos kiegészítő megoldások pedig a következők: Adobe Illustrator, Adobe Photoshop, Adobe Acrobat X Pro és Podium.

Összefoglalva tehát az iméntieket a dizájnolás, a bútortervezés, a belsőépítészet és a lakberendezés egy legalább középkategóriás videokártyát és 8. generációs processzort igénylő művelet, amiket a maradéktalan élmény érdekében egy lehetőleg 16GB DDR4 memóriával és egy 15.6” FHD kijelzővel célszerű kiegészíteni.

K: Milyen grafikus kártyát vegyek a Revit futtatásához?

V: A Revit minimum grafikus rendszerkövetelményei között elsősorban a DirectX 11 támogatású videokártyákat kell kiemelni, melyek minimum 4GB-nyi kijelölt video memóriával rendelkeznek. Mivel a legtöbb új kártya már támogatja a DirectX 11-et, így újabb kártyák esetén az már adott, azok esetén így pedig a kijelölt video memóriát kell figyelembe venni, vagyis, hogy az elérje a minimum 4GB-ot.

K: Melyek a legjobb programok 3D modellezéshez és rendereléshez?

V: Mivel a piac elég sok jó és még annál is jobb szoftvert kínál 3D modellező fronton, így akad bőven választási opció. A legjobbak között egyébként az Autodesk 3DS Max, a Rhino, a Blender, ami a legjobb ingyenesen elérhető szoftver, a ZBrush és az Autodesk Maya.

K: Melyik a legjobb tervező laptop?

V: Mivel számos különböző, tervezői munkára specializálódott konfiguráció található a piacon, így lehetetlen egyetlen egyre rábökni és kijelenteni róla, hogy ez a legjobb. A számunkra legjobbat ugyanakkor már sokkal könnyebb kiválasztani, ehhez ahhoz pontosan definiálni kell, hogy mire is akarjuk majd használni, milyen szoftvereket akarunk rajta futtatni és össze kell vetni, hogy a használni kívánt programok követelményeinek megfelel-e a laptop, amit kinéztünk.

K: Milyen laptop ajánlott 3D tervezéshez?

V: Csakúgy, mint minden ilyen és ehhez hasonló hardverigényes feladathoz, úgy tervezői programok futtatásához is egyértelműen valamilyen workstation megoldásban kell gondolkodni. A specifikációkat tekintve a legfontosabb, hogy az adott laptop processzora magas órajelen üzemeljen, legyen benne minimum 16GB DDR4 memória és egy kifejezetten munkára optimalizált videokártya. 

K: Milyen laptop ajánlott mérnököknek?

V: Mérnöki feladatokhoz mindenképpen egy hardveresen naprakész, bivalyerős workstation laptopban kell gondolkodni. Egy magas órajelű CPU, minimum 16GB DDR4 memória és egy hardverigényes feladatokra optimalizált videokártya elengedhetetlen.

K: Milyen laptopot vegyek tervező programokhoz?

V: Tervező programoknak mindenképpen egy hardveresen naprakész, bivalyerős workstation laptopban kell gondolkodni. Egy magas órajelű CPU, minimum 16GB DDR4 memória és egy hardverigényes feladatokra optimalizált videokártya elengedhetetlen.

K: CAD és AutoCAD programokhoz milyen hardver ajánlott? Mik a CAD programok rendszerkövetelméyei?

V: A CAD és az AutoCAD programok minimum grafikus rendszerkövetelményei között elsősorban a DirectX 11 támogatású videokártyákat kell kiemelni, melyek minimum 4GB-nyi kijelölt video memóriával rendelkeznek. Mivel a legtöbb új kártya már támogatja a DirectX 11-et, így újabb kártyák esetén az már adott, azok esetén így pedig a kijelölt video memóriát kell figyelembe venni, vagyis, hogy az elérje a minimum 4GB-ot.