Hogyan gyorsítsuk fel laptopunkat?

A jelenségnek persze számos oka lehet, a túl sok elhanyagolható, egymással párhuzamosan futó háttér folyamattól kezdve, a felszaporodott, de nem használt alkalmazásokon át, egészen a nagy mennyiségű, de teljesen felesleges fájlokig. A háttérfolyamatok optimalizálásával, néhány felesleges fájl és program törlésével ugyanakkor jelentős változás eszközölhető.

A háttérfolyamatok optimalizálása

A legfontosabb tudni, hogy bár a CTRL+ALT+DEL billentyűparancs talán a legbejáratottabb módszer, azzal pedig valóban simán eljutunk a Feladatkezelőig, mégsem ez, hanem a CTRL+SHIFT+ESC kombináció a leghatékonyabb módszer. Ezt lenyomva ugyanis nem kell a Feladatkezelőt még külön is kiválasztani a listából, hanem már kapásból ott találjuk magunkat. Itt egyébként rengeteg egyéb hasznos infót is magunkra szedhetünk, mellyel a gépünk optimális működését elősegítő, esetleg gátló folyamatokat is közelebbről megismerhetjük. 

A Folyamatok fül igazából önmagáért beszél, itt láthatjuk az éppen futó alkalmazásokat, a rengeteg (tényleg rengeteg!) háttérfolyamatot, illetve a különböző rendszer, vagyis Windows folyamatot. Az adott folyamat melletti oszlopokban találjuk, hogy működése milyen hatással van a gép valamely szegmensére, így például a processzorra, a memóriára, a lemezre, a hálózatra, a GPU-ra, illetve, hogy mindez pontosan mennyi energiafogyasztással is jár. 

A Teljesítmény fülben részletezett értékek nincsenek folyamatra bontva, csak a kihasználtságról látjuk a számokat. Számunkra jelen esetben az indítás fül a legfontosabb, mivel itt tudunk nélkülözhető folyamatokat letiltani. Oszlopokba rendezve látjuk az adott folyamatot, hogy melyik gyártóhoz tartozik, az állapotát, vagyis azt, hogy engedélyezve van-e vagy már letiltottuk, illetve a legfontosabbat: a hatását a rendszer indítására. Ez utóbbi pedig azt méri, hogy pontosan mi mennyire terheli a hardvert, vagyis feketén-fehéren látjuk, hogy mik azok a háttérfolyamatok, amik a rendszer optimális működését akadályozzák. Csakhogy egy konkrét példát is említsünk; ott van a Cortana, ami teljesen feleslegesen indul a rendszerrel együtt, illetve fut a háttérben, zabálva ezzel az értékes memóriát, mivel semmiféle hatása nincs, így ha nem akarjuk rögtön a startupnál használni, úgy a simán letiltható kategória. Még a konkrét példáknál maradva a Skype és a Spotify is ilyen, a bootoláskor semmi szükség rájuk, kivéve persze, ha éppen akkor használnánk. Természetesen a rendszerindításra alig vagy egyáltalán nem hatással lévő (nincs és alacsony hatású jelzővel kategorizált) programok, alkalmazások és folyamatok letiltása bár nem létszükség, azért nyilván megfontolandó. Itt fontos azonban megjegyezni, hogy olyan is előfordulhat, hogy akár véletlenül, akár pedig szándékosan pont egy olyan folyamatot állítunk le, ami vagy nekünk, vagy pedig a rendszer működésének fontos, akkor érdemes a funkcióra hatással lévő folyamatokat manuálisan vissza állítgatni. Ennek megállapításához a Google is a segítségünkre lehet. A közepesnek ítélt háttérfolyamatokat ugyanakkor célszerű már körültekintően megválogatni, azok ugyanis már itt-ott kihatnak a rendszer indításra, az ettől magasabb besorolású folyamatokat pedig értelemszerűen már nem szabad megbabrálni. 

TOP 10 (7 + 3) háttér alkalmazás, ami biztonsággal kikapcsolható 

Még a fenti gondolat menetnél maradva, íme még néhány további konkrét példa arra vonatkozóan, hogy a fent említett Skype-on és Spotify-on kívül még melyek azok a bootoláskor elinduló háttérfolyamatok vagy alkalmazások, amelyek leállítása negatív hatás nélkül gyorsíthatja fel gépünk sebességét. 

iTunes Helper. Függetlenül attól, hogyApple eszközeink éppen rá vannak-e csatlakozva a Macünkre vagy sem, az iTunes Helper már rögtön a rendszer bootolását követően elindul. A startupnál ez teljesen felesleges, pláne, hogy még sok memóriát is eszik, ráadásul bármikor elindítható manuálisan is.

Zoom. Bár a home office reneszánsz korában aligha találni a Zoomnál hasznosabb találmányt, kétségtelen, hogy mivel manuálisan is bármikor elindítható, így teljesen indokolatlan, hogy a rendszerrel együtt induljon. 

QuickTime. Miért islenne szükségünk arra, hogy egy médiafájlokat kezelő és lejátszó program, a rendszerrel párhuzamosan induljon el? Mivel erre semmi szükség, így a QuickTime startupkor történő indítását talán kár is túlmagyarázni. 

Adobe Reader. Kétségtelen, hogy nem csupán maga az Adobe Reader egy hasznos kis program, hanem a PDF olvasók úgy általában, ám mivel a Windows töltőképernyőt nézve aligha tudjuk őket használni, így semmi szükség arra, hogy a rendszerrel együtt elinduljanak.

Google Chrome. Persze hasznos, ha a Windows-zal együtt a Chrome is elindul, ám teljesen felesleges már a startupkor egy egész böngészőnyi terhet pakolni a rendszermemóriára. 

Microsoft Office. Az Office startupkor történő indítása, rengeteg feleslegesen elpocsékolt rendszermemóriát emészt fel, így annak érdekében, hogy a Windows bootolása ne tűnjön egy örökkévalóságnak, célszerű az összes Office szoftvert manuálisan használni.

Steam. Egyik kedvenc gaming platformunkra szintén igaz, hogy mivel bármikor indítható, a startuphoz pedig nem kell, így ajánlott kikapcsolni és csak használati szándék esetén elindítani. 

+3: Skype, Spotify és Cortana:  A Skype-ról, a Spotify-ról és a Cortanáról bár kicsit feljebb már írtunk részletesen, azért nem árt még egyszer hangsúlyozni, hogy a rendszerindításhoz egyikre sincs szükség, így mindhárom biztonsággal kikapcsolható.

Az imént taglalt, biztonsággal kikapcsolható példáknál maradva célszerű néhány olyan háttérfolyamatra is kitérni, amiket nemhogy nem ajánlott kikapcsolni, egyenesen kerülendő bármilyen formában is babrálni velük. Alapszabály, hogy semmit, de tényleg semmit nem kapcsolunk ki, ami bármilyen formában is kapcsolódik valamelyik vírusirtóhoz. Ugyanez igaz az audiót, bármilyen vezeték nélküli eszközt, touchpadet és billentyűzetet érintő fülre, illetve valamennyi Microsoft szolgáltatáshoz kapcsolódó pontra is. Továbbá annak függvényében, hogy gépünk Inteles vagy AMD-s, az adott gyártóhoz tartozó szolgáltatásokat sem ajánlatos megpiszkálni.

Az alkalmazások naprakészen tartása, nem használt programok törlése 

Csakúgy, mint az okostelefonok esetén, úgy a notebookok és PC-k világára is igaz, hogy az internet kismillió hasznosnak, sőt esetenként akár nélkülözhetetlennek is titulált appot kínál nekünk. Sokszor el is hisszük, hogy valóban égető szükségünk van rá, valójában azonban nincs, a gyakorlatban pedig az adott alkalmazás érintetlenül fogja mind a tárhelyet foglalni, mind pedig a rendszermemóriát emészteni, mert úgysem használjuk majd. Érdemes tehát időről-időre átfutni a telepített programjainkat és kigyomlálni azt, amit már régen vagy egyáltalán nem használunk, hiszen már ezzel is jelentősen felgyorsíthatjuk a rendszer működését. Ezt a Gépház > Alkalmazások > Alkalmazások és szolgáltatások menüpontokon keresztül tehetjük meg, ahol nincs más dolgunk, mint az alkalmazás listából kiválasztani azt a programot, amire már nincs szükségünk, majd az eltávolítás gombra kattintva törölni azt.

A nem használt appok rendszerszintű gyomlálása bár kétségkívül a dolog oroszlánrésze, a művelet önmagában még nem biztos, hogy elegendő, a nagyobb hatékonyság érdekében ugyanis a használt alkalmazásokat sem szabad teljesen elhanyagolni. Ez alatt azt kell érteni, hogy bizonyos időközönként érdemes megnézni, hogy van-e esetleg hozzájuk valamilyen új update és amennyiben igen, célszerű is rögtön frissíteni azt. Ugyanígy érdemes eljárni a Windows Update esetén is, ezt pedig a Gépház > Frissítés és biztonság > Windows Update > Frissítések keresése pontokon át tehetjük meg. 

Felesleges fájlok gyakori törlése, böngésző cache ürítése 

Észre se vesszük, de rengeteg olyan fájlt vagyunk hajlamosak letölteni, amiket pillanatnyilag hasznosnak vagy szükségesnek gondolunk, majd megfeledkezünk róluk és még akkor is tovább foglalják a helyet, amikor már nincs is rájuk feltétlenül szükségünk. Érdemes így bizonyos időközönként átnézni a merevlemezeket és a nem kellő fájlokat törölni. Fontos megjegyezni, hogy ugyanez érvényes a Lomtárra is, vagyis célszerű időről-időre kiüríteni manuálisan is, hiszen rövid idő alatt rengeteg gigabájtnyi szemetet vagyunk képesek ott felhalmozni. 

Használjuk az energiagazdálkodási beállításokat 

Az energiagazdálkodási beállítások adta lehetőségeket egy korábbi, ezen a linken található bejegyzésünkben már érintettük és bár nem feltétlenül a leghangsúlyosabb megoldás a gép indokolatlan lelassulásának problémájára, kis mértékű javulást mégis elérhetünk vele. Jelen esetben ez főként akkor érdekes, ha ezt a fajta lassúságot az olyan hardverigényes műveleteknél érezzük, mint például a játékok. Ilyen esetben a legjobb teljesítmény némiképpen talán segíthet. Affinitás függvényében egyébként a számunkra legoptimálisabb energiagazdálkodási beállítást is lehetőségünk van kikísérletezni, ehhez nem kell mást tenni, mint a Vezérlőpult > Hardver és hang > Energiagazdálkodási lehetőségek > Energiaséma létrehozása pontokon végigzongorázni és létrehozni egy custom energiasémát. 

Amennyiben erre odafigyelünk, esetenként egynéhány, valóban irreleváns folyamatot letiltunk az indításkor, a ténylegesen lényeges programokkal és alkalmazásokkal, észrevehetően gördülékenyebbé válik majd a munkavégzés. Ezek megítélésében pedig a Feladatkezelő bőven a segítségünkre lesz, elkerülve így annak lehetőségét, hogy véletlenül valami valóban fontos folyamatot tiltsunk le. Ehhez pedig kiindulási pontunk is van, hiszen már maga az adott folyamathoz tartozó gyártó is árulkodó, tehát látjuk, hogy maga a folyamat mihez tartozik vagy miért felel, így el tudjuk dönteni kelleni fog-e nekünk vagy sem. Ennél bővebb információt pedig a jobb klikk > Tulajdonságok > Részletek fülek alatt találunk.

Általános iránymutatás, hogy az ismerős gyártók (laptop gyártó, audio gyártók, touchpad gyártók) neve alatt futó folyamatokat célszerű békén hagyni, hiszen azok biztosan valamilyen alapvető funkcióhoz tartoznak, így nem tanácsos sem azokat, sem pedig bármit, amit felismerünk és egyébként használunk, megpiszkálni. Amennyiben a Feladatkezelőben nem találunk semmi olyan, minden indításkor automatikusan elinduló, zavaró folyamatot, ami eltávolítható és/vagy korlátozható lenne, a probléma pedig változatlanul fennáll, úgy az Autoruns for Windows nevű program lehet még a segítségünkre. Kattintsunk a “Download Autoruns and Autorunsc”-re, töltsük le és telepítsük a programot.

Használjuk az Indítópultot 

Az Indítópult (startup) tulajdonképpen úgy működik, hogy a Windows billentyű + R kombinációt megnyomva megnyitjuk a “Futtatást”. Itt a megnyitás után írjuk be a shell:startup parancsot és kattintsunk az OK-ra (vagy nyomjunk egy Entert), az Indítópult mappa pedig már meg is nyílik. Nincs más dolgunk, mint az adott, indításkor futtatni kívánt alkalmazását, a fájl tárolási helyéről átmásolni és beilleszteni az “Indítópult” mappába.

Abban az esetben pedig, ha laptopod teljesítményét az iménti praktikák sem boostolják fel eléggé, akkor bizony elképzelhető, hogy megérett a cserére. Ilyenkor pedig jól jöhet egy mankó, amelyre támaszkodva rátalálhatsz álmaid használt laptopjára. És bár dönteni más nem dönthet helyetted, mi az alábbi írással irányt mutathatunk Neked, hogy amennyiben használt laptop vásárlásra adnád a fejed, milyen szempontokat javasolt figyelembe venned.

K: Mitől lassú a laptop? Hogyan gyorsíthatom fel a laptopomat?

V: Érdemes az egészet a háttérfolyamatok optimalizálásával kezdeni, - ehhez feljebb találsz segítséget. Érdemes továbbá a “kevesebb néha több” elvet is alkalmazni, így nem ajánlott szétzsúfolni a merevlemezt sem, hiszen minél több az alkalmazás, a tárolt adat és fájl, az annál több munkára készteti a gépet. Célszerű tehát nem csupán a háttértárolókat bizonyos időközönként nagytakarítani, de a startup folyamatokat és a háttérben futó, de indításkor valójában szükségtelen alkalmazásokat is leállítani.

K: Létezik ingyenes laptop gyorsító program? Ha igen, melyik az?

V: Léteznek gép és/vagy operációs rendszert gyorsító vagy optimalizáló programok, ám a gépünkre nézve összességében ezek sok esetben vagy teljesen feleslegesek, vagy esetenként még károsak is. Persze nem kizárt, hogy vannak, amik jobbak vagy biztonságosabbak a nagy átlagnál, mi jó szívvel mégse ezeket, hanem inkább a feljebb leírt praktikákat ajánlunk a probléma orvoslására.

K: Milyen hardveres megoldások léteznek a laptopom gyorsítására?

V: A szoftveres, illetve a rendszer optimalizációját elősegítő megoldásokon kívül, természetesen hardveresen is tudjuk boostolni a laptop sebességét, teljesítményét. Ehhez pedig alapvetően plusz memóriára vagy egy gyorsabb Nvme SSD-re van szükségünk.

K: Lassan indul a Windows 10. Mi lehet az oka?

V: Előfordul, hogy a rendszer lassabban bootol, mint kellene, ennek pedig elsősorban az lehet az oka, hogy nem megfelelő merevlemezt használunk. A HDD-k ideje leáldozott, így, ha még Te is azt használsz, érdemes elgondolkodni, hogy lecseréld azt egy SSD-re. Persze abból sem mindegy milyet használt az ember, így mi mindenképpen egy NVMe-t ajánlanánk, hiszen az nem csupán a boot időre van jótékony hatással, de mind az írási, mind pedig az olvasási folyamatokat is jócskán gyorsabban végzi el. A két merevlemezről az SSD vs. HDD - Az SSD előnyei cikkünkben írtunk bővebben.

K: Melyik a legjobb PC gyorsító program?

V: Bár, mint ahogyan azt kicsit feljebb is írtuk, elsősorban inkább gyakori tárhely karbantartást, illetve hardveres bővítéseket javaslunk a problémára, ám amennyiben mindezek mellett mégis keresünk valamilyen szoftveres megoldást is, úgy erre a célra mi az AVG PC Tune Up-ot, az ITL Windows Optimizert, az Ashampoo WinOptimizert vagy a Norton Utilities-t ajánljuk. 

K: Boot idő gyorsítása Windows 10-ben. Hogyan csökkentsük a rendszer betöltési idejét?

V: A legegyszerűbb, ha erre a célra a HDD-t vagy a rég(ebb)i SSD-t egy NVMe-re cseréljük, a rendszert pedig erre telepítjük. A Windows-on belül van továbbá egy gyors rendszerindítás beállítási opció is, amelyet célszerű lehet bekapcsolni. Ezt az Energiagazdálkodási lehetőségek > A főkapcsoló funkciójának megadása > Rendszerbeállítások > Leállítási beállítások alatt találjuk. Pipáljuk be a Gyors rendszerindítás bekapcsolását és készen is vagyunk.